Szenzoros fókuszú gyógypedagógiai fejlesztés

Formája: 

egyéni vagy csoportos formában zajló fejlesztés, általában heti rendszerességgel 45 percben. Fontos, hogy a foglalkozás alatt a szülő is jelen legyen, hogy felismerje és jobban megértse gyermekének nehézségeit, így hatékonyabban együttműködjön és kövesse a fejlesztés módszertani elveit az otthoni környezetben is. A foglalkozások során a szakember segít a szülőnek megtalálni azokat a tevékenységeket, otthoni környezetben fellelhető eszközöket, melyek segítségével a fejlesztési célok komplex módon megvalósíthatók.

Életkor: 

0 - 6/7 év

Szakemberek: 

gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus

Kiknek ajánljuk: 

Minden olyan kisgyereknek, aki az észlelési-érzékelési feldolgozás nehézségeivel küzd.

Szenzoros feldolgozási nehézséggel küzdő gyerekek lehetnek azok, akiket zavarnak az erős hangok, az erős fény, az érintés vagy különböző anyagok tapintása. Zavarhatja őket a zokni varrása, a ruha cimkéje, utálhatják a hajmosást, a körömvágást, az öltözködést. Túlérzékenyen reagálhatnak az egyensúlyból való kimozdításra, a nagy tömegre, vagy előfrodulhatnak mozgásosan ingerkereső viselkedési sajátosságok is. A száj taktilis túlérzékenysége okán előfordulhatnak étkezés terén megjelenő eltérések is: bizonyos állagú, színű, szagú, ízű ételek elutasítása. Gyakran tapasztalhatók viselkedésbeli-érzelem szabályozási eltérések: visszahúzódó, távolságtartó, szociálisan nehezen nyitó magatartás, vagy akár ellenséges, agressszív mintázatok, indokolatlan érzelmi hullámzások. Előfordulhatnak olyan önszabályozási nehézségek, melyek akár a mozgás, akár az éberségi szint- alvás, vagy éppen a hangulat terén jelentkeznek. Az érzékelési-észlelési (szenzoros) nehézség hatással van a gyerek viselkedésére, befolyásolja a tanulási, mozgásfejlődési folyamatait, valamint hatással van a szociális alkalmazkodási készség fejlődésére, valamint az énkép, éntudat alakulására is.

A módszerről:

A fejlesztés során az érzékelés-észlelési folyamatokra épülő megismerés kerül a fókuszba.

A legfontosabb érzékelési-észlelési területek:

  • egyrészt a külvilágból érkező ingerek feldolgozása: látás, hallás, szaglás, ízlelés, érintés, tapintás, bőrérzékelés

  • másrészt a testből érkező ingerek feldolgozása: az egyensúlyi ingereket a vesztibuláris rendszer, a belső szervektől jövő ingereket az interoceptív rendszer (éhség, hideg-meleg, vizelési inger stb.) és a testhelyzetről, a test mozgásáról érkező információkat a proprioceptív rendszer.

A külső és belső érzékszerveken át felfogott információk a szenzoros integráció során egy harmonikus egységbe rendeződnek. A szenzoros integráció tehát valamennyi érzékünk összejátékát, együttműködését jelenti, amely már nagyon korán az anyaméhben megkezdődik. Az ingerek összerendeződése teszi lehetővé, hogy bizonyos ingerekre az adott helyzetnek megfelelően reagáljunk.

Az idegrendszer elégtelen ingerfeldolgozásának következtében beszélünk szenzoros feldolgozási nehézségről vagy zavarról, az akadályozottság mértékének függvényében. Ez bármely érzékelési modalitáson belül mutatkozhat túlérzékenységben (hiperszenzitivitás), alulérzékenységben (hiposzenzitivitás), fokozott ingerkeresésben, megkülönböztetési nehézségekben, vagy érzékelés-alapú mozgásos rendellenességben: ügyetlenség (diszpraxia), testtartási rendellenesség (poszturális zavar).

A gyermek állapotáról készült átfogó felmérés után a szakember elkészíti a gyermek személyes, sajátos szükségleteinek megfelelő fejlesztési tervet, és az életkorának megfelelő tevékenységi formára, a játékos tevekénységekre építve megkezdi a fejlesztést. A fejlesztés sikerét meghatározó legfontosabb tényező a gyermek belső késztetésének kialakítása a környezet felfedezésére és az abból való ismeretszerzésre.

Szenzoros terápiák során az egyes érzékelő rendszereket ingereljük: túlérzékenység esetén deszenzitizálunk, ha kevésbé érzékeny, akkor érzékennyé tesszük. Megfelelő mennyiségű és minőségű taktilis (tapintás), vesztibuláris ingert biztosítunk, stimuláljuk a proprioceptív rendszert, ha szükséges, a vizuális, gusztatórikus (ízlelés), olfaktorikus (szaglás) rendszereket is.